2011. Finnország.

Ötszáz kilométer tíz nap alatt, mínusz harminc fokban, térdig érő hóban, rénszarvasok és farkasok vidékén, magányosan a finn vadonban: Kovács László, a közismert extrém sportoló minden eddiginél merészebb expedíciójára indul. Nem ma kezdte a megszállott szent őrületet: 1995-ben a földkerekség egyik legkíméletlenebb futóversenyén, a Marathon Des Sables-en indult a marokkói szaharában, s a 240 km-es távon, a mezőny legfiatalabbjaként, a 42. helyen ért célba a 245 indulóból. Egy évvel később ismét rajthoz állt, ezúttal már a 19. helyen végzett. 2001-ben a 24 órás Nemzetközi Gyorskorcsolya Verseny 2. helyén végzett, 396 kilométert teljesítve. A világhírű Iditasport Alaszka viadalon – 170 km önellátó kalandverseny sífutva – harmadikként, az Iditasport Extreme-n pedig – 600 km sífutva – második helyen végzett. 2003-ban már a Yukon Arctic Ultra-n rajtolt, s az 550 km-es önellátó futóversenyt megnyerte, egy évvel később ugyanitt az 550 km-es sífutásban is győzedelmeskedett. 2006-ban a Naturaid, 650 km-es nonstop kerékpárversenyen, a Szaharában gördült be harmadikként. Legutóbb a jordániai sivatagban kalandozott egy héten keresztül. „Mellesleg” az elmúlt évek során nyolcszor teljesítette az Ironman triatlon távot (3.8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42 km futás). Ilyen előzmények után mi más lehetne a helyszín, mint Finnország, egészen pontosan Lappföld, ahol a Mikulásnál, Rovaniemi-ben esedékes látogatást követően vág neki a vadonnak. Tervei szerint 500 kilométert tesz meg 10 nap alatt a hó és a jég birodalmában: a hőmérő 30 fokos hideget mutat, a nap 9-kor felkel és 15 órakor lemegy, a lakatlan vidék rénszarvasok és farkasok területe. Sílécet, hótalpat, hálózsákot visz magával, de sátorra nem pazarolja erejét. Odakinn a Finn-Magyar Társaság emberei fogadják, segítik tanácsokkal és térképekkel, de a fagyos rengeteggel már egyedül néz szembe. Jó kis önismereti tréning lesz – magyarázza Laci a hétköznapi emberek számára felfoghatatlant -, lesz módon kipróbálni a túlélési technikákat. Ugyan ez csak a tanulóidőszaka az életemnek, a nagy dolgok még hátravannak, de újabb lépést tehetek önmagam megismeréséért, a teljesítőképességem felméréséért. Fizikálisan nem lehet gond, folyamatosan edzésben vagyok az év minden napján, fejben és lélekben kell nagyon erősnek lennem. Jó állapotban vagyok, kíváncsian várom a kalandot! Mi pedig azt várjuk, hogy március elején benyisson hozzánk és mesélni kezdjen.

(A cikket a Gyarmati Hírekből vettem át a szerző engedélyével)

A videók az IpolyTV engedélyével kerültek fel.